Újpest címkével ellátott posztok 
Táborváró
Írta: sinkovicsgabor 2009. márc. 30. 15:48
Írta: sinkovicsgabor 2009. márc. 30. 15:48
Értem én a dühöt.
Pontosan tudom, milyen a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzése, s mit okoz a lelkekben, ha az ember kedvenc csapatát szezon közben nagyjából ötvenmillió tartozás miatt kizárják, s a BLASZ IV-be száműzik. Akkor aztán hőzönghet a drukker, hol koszorút, hol Molotov-koktélt készíthet, hogy majd nekimegy a világnak, megharcolva az igazságért.
Értem én a dühöt.
Pontosan tudom, mit éreznek a Fradi-szurkolók, amikor másodosztályú bajnoki meccsre kell menniük az Üllői úti stadionba. Százszor, ezerszer elátkozták azt a pillanatot, amikor felelőtlen vezetőik -- no meg a magyar labdarúgás vezérkara – egy tollvonással elintézte őket.
S nagyjából sejtem azt is, hogy az újpestiek miért szolidárisak velük.
Csakhogy most jön egy meccs.
A magyar válogatott Máltával játszik a Puskás Ferenc Stadionban, s azt mondják, szépen fogynak a jegyek, s még az is lehet, hogy az összes belépőt eladják. Lesz tehát bőven szurkoló a hatalmas arénában, de nagyon nem mindegy, milyen drukkerek töltik meg a lelátót. Egyáltalán nem mindegy.
Halkan, visszafogottan tapsoló divatdrukkerek, vagy az igazi, hóban, sárban, télben, nyárban kitartó, a meccset végigüvöltő, igazi tábor? Mert az bizony évek óta hiányzik a nemzeti együttes találkozóiról. Nem jönnek ki a fradisták, az újpestiek, mondván: ők nem állnak a Kisteleki-csapat mögé. A maguk módján így tüntetnek a Magyar Labdarúgó-szövetség és persze elsősorban Kisteleki István ellen. Nincs olyan Ferencváros- vagy Újpest-meccs, amelyen ne hangozna fel az MLSZ első emberét pocskondiázó rigmus.
Értem én a dühöt.
Még azt is elfogadom, hogy a szövetség pátyolgatása mellett létrehozott Ligakupa-találkozókat bojkottálják a transzparensek mögött felsorakozó szavalókórusok. Nem kell szeretni Kistelekit vagy az ő vezetési módszereit. Ehhez mindenkinek joga van, hiszen (látszólag) demokráciában élünk. De a bosszú most (és korábban is…) rossz címre érkezik. Ne a válogatottat büntessék távolmaradásukkal.
Nem Kisteleki Istváné a nemzeti csapat.
Torghelle Sándor, Gera Zoltán, Dárdai Pál, Hajnal Tamás és a többiek nem az MLSZ-elnököt, nem egy szövetséget, hanem Magyarországot képviselik.
Most szerdán, Málta ellen.
S mindig, amikor címeres mez lesz rajtuk.
Kell, hiányzik az igazi tábor, a fradisták, újpestiek hangorkánja.
Ne a fiúkat büntessék a némasággal.
Ne azt a csapatot, amely értük is küzd.
Értem én a dühöt.
De szerdán s majd az ősszel a még nehezebb meccseken hirdessenek tűzszünetet.
Hiszen a futball a miénk.
Azt egyetlen hivatalnok, politikus vagy pénzember sem veheti el tőlünk.
SINKOVICS GÁBOR
Pontosan tudom, milyen a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzése, s mit okoz a lelkekben, ha az ember kedvenc csapatát szezon közben nagyjából ötvenmillió tartozás miatt kizárják, s a BLASZ IV-be száműzik. Akkor aztán hőzönghet a drukker, hol koszorút, hol Molotov-koktélt készíthet, hogy majd nekimegy a világnak, megharcolva az igazságért.
Értem én a dühöt.
Pontosan tudom, mit éreznek a Fradi-szurkolók, amikor másodosztályú bajnoki meccsre kell menniük az Üllői úti stadionba. Százszor, ezerszer elátkozták azt a pillanatot, amikor felelőtlen vezetőik -- no meg a magyar labdarúgás vezérkara – egy tollvonással elintézte őket.
S nagyjából sejtem azt is, hogy az újpestiek miért szolidárisak velük.
Csakhogy most jön egy meccs.
A magyar válogatott Máltával játszik a Puskás Ferenc Stadionban, s azt mondják, szépen fogynak a jegyek, s még az is lehet, hogy az összes belépőt eladják. Lesz tehát bőven szurkoló a hatalmas arénában, de nagyon nem mindegy, milyen drukkerek töltik meg a lelátót. Egyáltalán nem mindegy.
Halkan, visszafogottan tapsoló divatdrukkerek, vagy az igazi, hóban, sárban, télben, nyárban kitartó, a meccset végigüvöltő, igazi tábor? Mert az bizony évek óta hiányzik a nemzeti együttes találkozóiról. Nem jönnek ki a fradisták, az újpestiek, mondván: ők nem állnak a Kisteleki-csapat mögé. A maguk módján így tüntetnek a Magyar Labdarúgó-szövetség és persze elsősorban Kisteleki István ellen. Nincs olyan Ferencváros- vagy Újpest-meccs, amelyen ne hangozna fel az MLSZ első emberét pocskondiázó rigmus.
Értem én a dühöt.
Még azt is elfogadom, hogy a szövetség pátyolgatása mellett létrehozott Ligakupa-találkozókat bojkottálják a transzparensek mögött felsorakozó szavalókórusok. Nem kell szeretni Kistelekit vagy az ő vezetési módszereit. Ehhez mindenkinek joga van, hiszen (látszólag) demokráciában élünk. De a bosszú most (és korábban is…) rossz címre érkezik. Ne a válogatottat büntessék távolmaradásukkal.
Nem Kisteleki Istváné a nemzeti csapat.
Torghelle Sándor, Gera Zoltán, Dárdai Pál, Hajnal Tamás és a többiek nem az MLSZ-elnököt, nem egy szövetséget, hanem Magyarországot képviselik.
Most szerdán, Málta ellen.
S mindig, amikor címeres mez lesz rajtuk.
Kell, hiányzik az igazi tábor, a fradisták, újpestiek hangorkánja.
Ne a fiúkat büntessék a némasággal.
Ne azt a csapatot, amely értük is küzd.
Értem én a dühöt.
De szerdán s majd az ősszel a még nehezebb meccseken hirdessenek tűzszünetet.
Hiszen a futball a miénk.
Azt egyetlen hivatalnok, politikus vagy pénzember sem veheti el tőlünk.
SINKOVICS GÁBOR